RÉV
A bihari magyarság keleti végváraként emlegetett Rév a néprajztudományban a legrégibb kerámiát előállító fazekasságáról vált nevezetessé, a révi magyarok népi kultúrája azonban mind tárgyi emlékeit, mind pedig folklórját illetően számos további különlegességet rejt. Természeti adottságai, a Sebes- Körös szorosa, csodálatos barlangjai, a vízesés, növény és állatvilága mind-mind arra buzdít, hogy felkeressék a települést és környékét.
Miről is híres Rév?
Először is a fazekasságáról, gyönyörű sziklaszorosáról és nem utolsó sorban a faluban található látnivalókról, emlékhelyekről.
Mivel a gyenge minőségű talaj nem biztosított megélhetést, így a sokak szerint Európában is egyedülálló, csak Réven található alacsony szennyezettségű, gyakorlatilag vasoxid- mentes „fehér” agyagot felhasználó fazekasság mestersége lett az itt lakók legfőbb foglalkozása. A településen készült agyagedényeket égetés után echós szekereken hordták a környező vásárokba, de elértek Debrecenen, északon Szilágysomlyón túlra is. Így a jellegzetes révi korsók, kanták, fazekak hírneve messze földre eljutott. Hogy mennyire jó mesteremberek voltak fazekasaink, arra eredeti példa az, hogy Romániában csak a réviek vállalták a szinte embernagyságú vázák készítését a Cotroceni palota parkjába. Mivel kihalóban lévő mesterség, néhány év múlva lesz majd igazán értéke a híres révi fehér kerámiának!
„A révi sziklaszoros a maga groteszk szépségével szinte páratlanul áll. A természetbarát bizonyos ihletettséggel lép a sziklaszorosba, ahol szemét a sziklaalakulatok, fülét pedig a Körös andalító zenéje kötik le”, írja Juhász Viktor tanár a falu monográfiájában. Kialakításában az oroszlánrész a Sebes-Körösé, de a felszín alatti vizek is hozzájárultak. Míg a Körös felülről támadta a mészkövet, a beszivárgó, felszín alatti vizek belülről, és megkezdődött a karsztosodás. A festői szépségű, több, mint 3 km hosszú, 357 hektáron elterülő természetvédelmi rezervátum összetett, komplex védett terület. Ez azt jelenti, hogy itt archeológiai , történelmi és sokféle természeti kincs található. A faluban fellelhető fazekasság pedig néprajzi kincs. A szoros két fő attrakcióval rendelkezik: az egyiket a magas hófehér sziklafalak, másikat pedig a barlangok képviselik. A Két Püspök sziklagerincében egymás felett következő Pince-, Kecske-, Devence- barlangok mellett a szoros szívében 1903-ban felfedezett, közel 1 km hosszúságú Zichy cseppkőbarlang s a belőle előtörő patak, mely aztán mintegy 16 öl magasból vízesésként hull alá a folyó medrébe, csak néhány példa arra, amit az erre járóknak kötelezően látnia kell.
A Révre látogatóknak a faluban is van látnivalója. A központban a révi születésű, egykoron Nagyváradon és Zalakaroson élő Tőzsér Elíz szobrászművész munkája állít emléket fazekas őseinek, a református templomkertben pedig Petőfi Sándor bronz mellszobra és a kőszegi születésű, Réven elhunyt ’48-as babérkoszorús honvéd huszárezredes, Bersek József emlékére állított 2.5 méter magas kopjafa jelképezi, hogy „van még jövő a Kárpátok alatt”!
Sokan kilátogatnak Márton Gabriella, Ady Endre első váradi szerelmének, a Lázban című vers ihletőjének sírhelyéhez, az első és második világháborúban elesettek emlékére állított obeliszkhez, Handl Károly, a révi cseppkőbarlang felfedezőjének a református temetőben levő sírjához, valamint egykori házának falán elhelyezett emléktáblához is.
(forrás: Juhászné Orth Ibolya; Hasas János)
